Panzió bejárától jobbra induljunk egyenesen a hegyek felé! Mielőtt az erdőbe belépnénk, bal kéz felé egy fából faragott emlékművet pillanthatunk meg. Horváth Imre fafaragó munkája a millecentenáriumi ünnepségre készült el. Az ősmagyar motívumokkal díszített oszlop a honfoglaláskori Jenő törzsnek állít emléket. A falu neve is e törzsre vezethető vissza. A megkülönböztető "diós" előtagot csak a későbbiekben kapta. Utunk során kellemes, árnyas séta vár reánk, csak a legutolsó szakaszon találkozunk egy kissé meredek emelkedővel. Mielőtt azonban nekirugaszkodnánk, érdemes néhány percre megállni az emelkedő alján, jobb kéz felől található kis forrásnál.

A visegrádi vár a Dunakanyarban, Visegrád városa felett emelkedik. A Visegrádi-hegység 328 méter magas sziklacsúcsától egészen a Duna partjáig húzódik. A középkorban fontos reprezentatív szerepe volt, hiszen a magyar királyok egyik leggazdagabb palotája állt itt, emellett politikai és hadászati jelentősége sem volt elhanyagolható. Utóbbi szerepét egészen a 17. század végéig megőrizte. Két részből áll: az alsóvárból és a fellegvárból, más néven citadellából.

A Play Kalandpark Panziónktól jobbra elindulva mintegy 400m.-re tarálható a műut végán,közvetlenül az erdő szélen.Csortoknak,iskolásoknak,baráti társaságoknak,családoknak nyújt kellemes szórakozást

weboldal: play-kalandpark.hu

 (A kalandpark látogatása esetén telefonos bejelentkezés szükséges)

Már Závoz nyergéről tisztán megpillanthattuk a Naszály vonulata előtt látható Nógrádi várat. Jellegzetes sziluettjét a lőportorony égbenyúló maradványa adja. Autóval könnyen megközelíthető,de közelsége miatt gyalogszerrel is bátran nekivághatunk az útnak. Nógrád a megye névadó települése. Legfőbb látnivalója a vár, mely erősség  kezdetleges földvár formájában már a népvándorlás korában is fennállt. bolgár-szláv törzsek felújították és Új várnak (Novigrad) nevezték el.

A Nógrádi Vadasparkban természetes élőhelyén látható a világhírű magyar vadállomány, a fenséges gímszarvasok, a dámvadak, a muflonkosok vad összecsapásai és a vaddisznó családok vidám csörtetése.A park 110 hektáron terül el, családi gazdálkodás keretein belül működik. Néhány egozitkus állat is megjelenik a területen, ilyen a strucc és az emu is. 

 (A vadaspark látogatása esetén telefonos bejelentkezés szükséges)

Magyarország legrégebbi erdei vasútjainak egyike a Királyréti Erdei Vasút, mely az egykor 200 km-t meghaladó börzsönyi kisvasúthálózat egyik fennmaradt vonala. A Börzsöny legnagyobb medencéjének vizeit összegyűjtő Morgó patak völgyében halad a Dunaparttól Szokolya községen át Királyrétig. Királyrét szinte a hegység közepén van, a legszebb börzsönyi túrák kiindulóhelye.

Menetrendet itt megtaláljuk: Menetrend

Ha a térképre nézünk, már akkor feltűnik, hogy a környék egykoron nevezetes vadászó helye lehetett nagy királyainknak. A Királyháza, Királykút, Királyné pallagja, Király-bérc, Mátyás-forrás elnevezések mind annak bizonysága, hogy Mátyás királyunk gyakorta megfordult a Börzsönyben, kedvenc vadászterületén. Persze nem ő volt az egyetlen híresség, ki szívesen töltötte itt napjait. József főherceg is számos alkalommal töltötte itt a napjait, s valahol a Király-kút fölötti hegyoldalban egy kis emlék jelzi, hogy itt lőtte ötszázadik szarvasát. A gyalogtúrára vállalkozóknak azt ajánljuk, hogy válasszák a Závozra vezető utat, majd egyenesen tovább menve vágják le a Mázsaházára vezető hatalmas kanyart. Az földút itt találkozik az aszfaltúttal, s innen ezen sétálhatnak Királyházig. Az út felénél, a harmadik hídnál jobbra néhány métert letérve található az említett Király-kút forrása.

A település Nógrád megye középső részén Szécsény várostól délkeletre, Pásztó városától északkeletre a Cserhát-hegységben található meg. A mindössze pár száz fős település Ófaluja a világörökség része.  A falu kizárólag közúton Szécsény irányából, és a 21. számú főútról Pásztó előtt lehajtva a 2122-es számú mellékútra, közelíthető meg.Húsvéti locsolkodás – a régi idők homályába vesző hagyomány Hollókőn mind a mai napig megelevenedik a 3 napos rendezvénysorozat részeként

A Gyadai Tanösvény az egyik legfelkapottabb pihenőhelyről, a szendehelyi Katalinpusztáról indul.A Dunakanyar magányos őrzője, a mészkőbányákkal megsebzett Naszály jellegzetes tömbje északi oldalában, a varázslatos Gyadai-réten alakították ki hazánk talán leginkább gyerek- ill. családbarát tanösvényét. A szokásos tájékoztató táblák mellett számos élményelem is gazdagítja a minden évszakban gyönyörű táj mellett a tanösvény végigjárását. A hintahíd, óriási függőhíd, mocsáron átvezető fapallók, a kirándulóközpont hatalmas, kulturált, jól felszerelt játszótérrel rendelkezik.

A Panziótól indulva balra a falu felé vezet utunk a Petőfi, majd a Szabadság utcán kelet felé, az állomás irányába. A vasúti sorompón átkelve, követve az utca kanyarodásait érünk el a községtől mintegy másfél kilométerre lévő Jenői-tóhoz. Maga a felső tó egy 38 hektáros vízfelület, mely már ősidők óta létezik. A történészek feljegyzései szerint 173-ban, Marcus Aurelius, a filozófus császár is vívott a partján egy nevezetes csatát a kvádok és a markomannok ellen. 

Börzsönyön keresztül vezető műútról, a diósjenői erdészet irodájának magasságában balra, a zöld és piros x együttes jelzésén letérve induljunk el. Hamarosan a közeli Csehvár 523 méter magas csúcsa mellett visz el az utunk. A kis erősség is a tatárjárás után épülhetett fel, mikor az egész országban a biztonságot jelentő kővárak sorát emelték. A Csehvár építési típusát tekintve átmenet a korábbi időkre jellemző sáncvár és a kővár között, hiszen a viszonylag kis méretű, a kúpon elhelyezkedő kővárat, a hegyoldalon sánccal is védelmezték.